Männer – régi szép emlékek

Wan ist ein Mann ein Mann?

Männer nehmen in den Arm,
Männer geben Geborgenheit,
Männer weinen heimlich,
Männer brauchen viel Zärtlichkeit,
ohh Männer sind so verletzlich,
Männer sind auf dieser Welt einfach unersetzlich

Männer kaufen Frauen,
Männer stehen ständig unter Strom,
Männer baggern wie blöde,
Männer lügen am Telefon,
ohh Männer sind allzeit bereit
Männer bestechen durch ihr Geld und ihre Lässigkeit

Männer habens schwer, nehmens leicht
außen hart und innen ganz weich,
werden als Kind schon auf Mann geeicht.
Wann ist ein Mann ein Mann?
Wann ist ein Mann ein Mann?
Wann ist ein Mann ein Mann???

Männer haben Muskeln,
Männer sind furchtbar stark,
Männer können alles,
Männer kriegen ‘nen Herzinfakt,
ohh Männer sind einsame Streiter
müssen durch jede Wand, müssen immer weiter.

Männer habens schwer, nehmens leicht
außen hart und innen ganz weich
werden als Kind schon auf Mann geeicht.
Wann ist ein Mann ein Mann?
Wann ist ein Mann ein Mann?
Wann ist ein Mann ein Mann???

Männer führen Kriege,
Männer sind schon als Baby blau,
Männer rauchen Pfeife,
Männer sind furchtbar schlau,
Männer bauen Raketen,
Männer machen alles ganz genau.

Oh wann ist ein Mann ein Mann?
Oh wann ist ein Mann ein Mann???

Männer kriegen keine Kinder,
Männer kriegen dünnes Haar,
Männer sind auch Menschen,
Männer sind etwas sonderbar,
ohh Männer sind so verletzlich,
Männer sind auf dieser Welt einfach unersetzlich.

Männer habens schwer, nehmens leicht,
außen hart und innen ganz weich,
werden als Kind schon auf Mann geeicht
Wann ist ein Mann ein Mann?
Wann ist ein Mann ein Mann?
Wann ist ein Mann ein Mann???

Ordnung muss sein!

Rendnek a lelke mindennek! Ez a németek egyik legalapvetőbb jelmondata és vezérelve, bár ők egy kicsit gyakorlatiasabban fogalmaznak nálunk, elvontan merengő, álmodozó magyaroknál: “Rendnek kell lenni!” A gyakorlatiasság a mindennapokban is megtapasztalható…

Rendnek a lelke mindennek! Ez a németek egyik legalapvetőbb jelmondata és vezérelve, bár ők egy kicsit gyakorlatiasabban fogalmaznak nálunk, elvontan merengő, álmodozó magyaroknál: “Rendnek kell lenni!”

A gyakorlatiasság a mindennapokban is megtapasztalható. Nemrég került napvilágra a hír, mely szerint október közepe táján egy német kortárs múzeumban az egyik takarítónő tönkretett egy 800 000  EUR értékű műtárgyat. Az “Amikor elkezd csöpögni a plafonról” című két méter magas installáció aljában egy fekete gumitál alján fehér lerakódás volt található. A takarítónő úgy gondolta, hogy a lerakódás nem része a műnek, hanem egyszerűen kosz. Addig súrolta kitartóan, míg a lerakódás el nem tűnt.

A mű

A múzeum szörnyülködik és helyrehozhatatlan kárról beszél. Én mondjuk nem értem, hogy egy koszos gumitálat amit megtisztítottak, miért nem lehet újra koszossá tenni, de ha empátiakészségemet megerőltetem, érezni vélem a műélvező szakember fájdalmának egy leheletnyi részét.

A történet hallatán az ember önkéntelenül elmereng azon, hogy mi is a művészet. A Wikipédia szerint a művészet “…általános fogalomként használható az összes teremtő szándékra, amit emberi törekvés mozgat.” Megfelelően tágan értelmezve a fogalmat a takarítónő rendteremtő szánéka is bizonyos szemszögből művészet volt. A művészet elpusztítja a művészetet, miközben új értéket teremt (a rend értékét). Szője mindenki tovább saját magának…

Én egyébként a takarítónő pártján állok.